A szakdolgozat írás mindenképp embert próbáló feladat, még akkor is, ha minden - a rászánt és kellő idő, a konzulens, a téma, a motiváció, a szakirodalmak, a kutatás menete, stb. - összepasszol. De nyilván ez legtöbbször nincs így, az egyetemen miért lenne bármi is egyszerű?
Egyetemistaként már magunk mögött tudunk egy sikeres érettségit, az egyetemen pedig igen gyorsan bele kell jönni a hosszú beadandók írásába és a kiselőadásokhoz kellő ppt-k gyártásába, de a szakdolgozat ezeknél azért jóval komplikáltabb, főleg, hogy mellette nem áll meg az élet. Minden szakon terjengenek pletykák olyanokról, akik energiaitalt inhalálva, a zuhanyzóba bezárkózva lazán megírták a magukét egy hét alatt, ami vagy igaz, vagy nem. A továbbiakban elmesélem, hogy éltem én túl a szakdolgozat írást, és ha nem is 1 hét alatt, de hogy hoztam össze kb. 1 hónap alatt a 0-ról indulva.
Beadandók írásakor is mindig a halogatós típus voltam, mert természetesen mindig voltak fontosabb dolgaim és a szakdolgozat kurzusaimat is ellébecoltam. Foglalkoztam én a témámmal, de leginkább fejben, és a szenvedős-pánikolós énemet is azzal nyugtatgattam, hogy hát még rengeteg időm van.
Kronológiailag 2015. november 20-a volt a leadási idő (mert 3 és fél éves volt a képzésem), és én szeptemberben még nagyban festegettem, meg sorozatokat daráltam (Community!). Október elején nézelődtem úgy szakirodalom után, hogy tudtam, ezeket már el is kellene olvasni. Mert előtte általában kivettem pár jónak tűnő könyvet, aztán a hosszabbítások ideje is letelt és vissza kellett vinnem mindent olvasatlanul. Ami mindenképp előnyömre vált, hogy nem végeztem kutatást, tehát arra nem kellett idő. Anno még úgy indultam én is, valamelyik szakdolgozat kurzusomra a konkrét kérdőívemet is megcsináltam már, de egyszerűen éreztem, hogy ez így nem az igazi, nem tetszik. Aztán egy volt (terep)tanárom tette fel a teljesen logikus kérdést, hogy minek kutatok, ha a témám nagyon jól működhetne pusztán elméleti alapokon is. Szóval nekem 3 részből állt össze a szakdolgozatom: egy nagy elméleti részből, különféle programokból+elemzésükből és végül a javaslataimat összeraktam kétféle rehabilitációs tervezetté.
Maga az olvasás és közben az írás nem volt több 6 hétnél és ebből legalább másfél hét már a konzulenssel való harcokból és a szöveg rövidítéséből, formázásából állt.
A szakirodalmakkal volt nagy mázlim, mert alapból nincs belőlük túl sok és a kinézett témámban 6-7 olyat is találtam, amik maguk is egy konkrét témáról szóltak, amit imádtam, szóval minden jött magától, volt, hogy hajnali 2-kor szembesültem azzal, hogy az épp olvasott cikkben egy már feldolgozott szakirodalmamat említik. Azaz, ahogy végre dolgozni kezdtem vele, a legtöbb rész adta magát, és viszonylag gyorsan tudtam haladni. Közben jártam az óráimra, meg erre-arra.
A szívemből szóló köszönetnyilvánításom, amit sajnos nem írhattam a végére:
Szeretnék köszönetet mondani a kávéfőzőnek, apámnak, amiért hajnalban a melójából hazaérve is becsületesen betakargatott, ha elaludtam a kanapén, a twitternek és a moly.hu-nak, a spotifynek, a sok jó zenéért és, hogy 30 napig ingyen lehetek premium előfizető nála. Örök hála a sarki kisboltnak az energiaitalokért, és csokikért, a pizzafutárnak, aki nem röhögött ki, ha délután 2-kor pöttyös pizsamában nyitottam neki ajtót, a Bradbury-s kihívásnak, amiért mindennap segített megőrizni a józan eszemet, a Jóbarátoknak és a Gilmore lányoknak, Harry Potternek, valamint az algoflexnek. Köszi, puszi.
A konzulensemről: van jó és rossz konzulens. Az enyém röviden és tömören szar volt. Szart az egészre, szerintem el se olvasta egyszer sem rendesen. 2015. október végéig a konzulensem nem adott konzultációra lehetőséget, pedig legalább 3 kellett egy félévben. Végül 1 hónap után, október 29-én, csütörtökön fogadott, 3 héttel a leadás előtt. Ezután sorra eljátszott olyanokat, hogy 2 és fél órákat váratott, nem reagált az e-mailjeimre, meg leadás előtt 1 héttel közölte, hogy túl hosszú a dolgozat, húzzam ki legalább a felét. 54 oldal volt mindennel együtt, ebből a szöveg kábé 49 oldal lehetett. Nem értettem, miért mondja ezt, mikor 30-50 oldal a megengedett szöveg. Mindenesetre átolvastam, átszerkesztettem, kiszedtem pár, még az elején oldal dagasztónak szánt részt, így lett mindennel együtt 8 oldallal kevesebb, 46 oldal a végső változat. (Eszembe se volt a felét kihúzni, mert akkor a min. 30 oldal se lett volna meg...) November 18-án végül végre mindenemet aláírta és mehettem. Már a búcsúzkodásnál derült ki számomra, hogy ez a legalább 20 éve tanár, mindig konzulens és opponens ember azt hiszi, hogy 25-30 oldal lehet a szakdolgozat, pedig 30-50 oldal lehet. Azaz 1 hetet azért vesztegettem el, mert ő nem tudta, hogy 50 oldalt már pedig írhatok.(...)
Másnap még szépen, nyugisan átolvastam az egészet, nehogy benne maradjon valami írásos hiba, kicsit átírtam a záró gondolataimat tartalmazó részt, elvittem kinyomtatni, bekötni (elég volt spirálozottan szerencsére) és beadtam, egy nappal a határidő előtt.
Most már szerencsére az államvizsgán is túl vagyok, ahol sikeresen megvédtem a szakdolgozatot. 5-ös lett a szakdolgozat is és a védés is és a háromtagú bizottság külön-külön is gratulált a remek munkához (nem sokszor írnak ezek szerint a karunkon újításról szóló szakdolgozatot, inkább "csak" kutatnak valamit) és a konzulensem volt magára a legbüszkébb, hogy "végig egyengetett az utamon". Hát nem tudom, nekem az ő útja inkább egy sötét, kör alakú alagút volt, de ő tudja. Egyedül az érdekelte, hogy a köszönőnyilvánításba, hogy írom bele. De most már tök mindegy, túl vagyok rajta és többet nem is megyek az egyetem közelébe se.
Na, és most a kisregényem után:
Mire figyeljünk szakdolgozat íráskor?
~ Okosan válassz témát. - Valaki konzulenst választ először, valaki témát, a legfontosabb, hogy ne utáld alapból azt, amiről írnod kell.
~ Válassz olyan munkacímet, ami több mindent megenged. - Ha van konkrét elképzelésed, az tök jó, de a legjobb, ha hagysz teret a témán belüli változtatásnak is.
~ Ha valami nagyon nem megy, lehet témát és konzulenst is váltani. - A fő, hogy neked jó legyen!
~ Figyelj a határidőkre.
~ Ne úgy kezeld a határidőt, hogy "Úristen, már csak 14 nap van!" - Ha én így teszek, meg is őrülök... fogd fel úgy, hogy "De jó, még 14 teljes napom van!"
~ Ne pánikolj, ha rossz a konzulensed. - Egyrészt nincs értelme, másrészt, akkor próbáld máshogy közelíteni, hogy miért akadtál meg, kérd valamelyik tanárod, ismerősöd tanácsát, aki kompatibilis az ügyben.
~ Ha megakadnál egy ilyesmi könyv is sokat segíthet.
~ A szakdolgozat segédlet legyen kéznél, abban minden felépítési, formai információ benne van.
~ A külön részeket írd külön Word dokumentumokba. - Jobban látszik, hogy haladsz, ha egyik részbe belesokallsz, fogj bele egy másikba, stb. Kifejezetten jó volt látni, hogy az asztalt beterítik a kis Word ikonok, láttam, hogy haladok.
~ Legyen vázlatod a szakdolgozat felépítéséről. - Szabadon alakítható, és szépen megmutatja a logikád, a hiányosságokat, vagy azt, ha valamit túlhúztál, stb.
~ Szakirodalmat kereshetsz itt is, a könyvtári katalógusokban tárgyszóra, kiadás évére, stb. keresve, ill. nyilván a google is a barátod. Ha találsz a te témádhoz hasonló szakdolgozatot is, az irodalomjegyzéke kincset érhet.
~ Figyelj a hivatkozásra! - Mivel én egyszerre olvastam és írtam, ezért evidens volt, hogy már mindent úgy gépeltem le, hogy hivatkoztam rá. Nem csak a szó szerinti idézeteket kell jelölni, hanem a tartalmiakat is. Ha megváltoztatod a szavak sorrendjét, de nem jelölöd a forrást, az még bizony plagizálás.
~ A hivatkozás módja: nekem nagyon nem tetszett a bekezdés végén zárójelben módszer, pedig a szakdolgozat segédletem is azt ajánlotta. Én mindent a Word hivatkozás funkciójával csináltam (tehát kis szám a bekezdés, idézet végén, az oldal alján a jelölés maga) és el is fogadták így minden gond nélkül. Egyszerű és áttekinthető.
~ Pontosan vezesd az irodalomjegyzéket. - Nézd meg a szakdolgozat segédletben, hogy milyen formában kérik és ha alapból úgy írod be őket, akkor utána csak leellenőrizni kell és biztos nem marad ki semmi. A végén pedig ABC sorrendbe rendezed őket (vagy alapból úgy írod).
~ Az internetes forrásokat mentsd el kedvencnek, és a leadás előtt nem sokkal nézd meg, minden változatlan-e az oldallal. Később a forrás felsorolásánál add meg a dátumot, mikor nyitottad meg, így már senki sem köthet bele.
~ Nem baj, ha nem sorrendben haladsz a különböző részekkel. - A témaválasztásom indoklása és a bevezetést írtam meg legutoljára.
~ Nem baj, ha pontos címed sokáig nincs meg. - Lényegre törő, a témát teljesen lefedő címre van szükség. A pontos címem 1 héttel a leadás előtt lett meg és bár a konzulensem leszarozta, nem érdekelt és nekem is lett igazam.
~ Hagyj időt magadnak a kutatásra, a kérdőívekre, interjú készítésre, stb. - Itt a legkönnyebb elcsúszni, viszont ha előre be tudod tervezni, akkor nem fogsz.
~ Legyen kartávolságon belül folyadék, helyezkedj el kényelmesen. - Nyugodtan vándorolj a lakásban, könyvtárban, kávézóban stb. Volt olyan rész, amit kádban ülve írtam meg.
~ Éld az életed! - A határidő fontos, de meg fogsz őrülni, ha napokra elvágod magad a világtól, pedig tudod magadról, hogy utálod a bezártságot. Fél - egy óra sétának, valami kis programnak - akár egy bevásárlásnak, akár az, hogy nem otthon kávézol, hanem elmész egy kávézóba egyért - nagyobb haszna lehet, mint hogy ott görcsölsz egy rész fölött és szarul érzed magad.
~ Ha nem bírod a túl nagy csendet, akkor:
- Spotify - letöltöttem és a 30 napos ingyenes pro verziót is kértem az írás idejére. Azelőtt nem nagyon használtam, de igen hamar beleuntam a youtube-ba, és a spotify nagyon jó alternatíva volt.
- A legjobb zenelejátszó program pedig a Clementine, amivel pár kattintással csinálhatsz playlistet, tartalmazza az összes gépen levő zenédet és ő is sokféle lejátszási listát tud készíteni neked. A Windows Media Player nagy szar hozzá képest.
- Ha a zene is idegesít, akkor lehet háttérzajokat csinálni: ezzel és ezzel is. Madárcsicsergés, kávézó, vonat, eső? Amit csak szeretnél :)
~ Hagyj időt a formázásra. - Átlagos word használó vagyok, ismerem a legtöbb trükkjét, de el lehet vele rendesen szórakozni, és nagyot hibázni se szabad benne. (Oldalszám, címsorok, tartalomjegyzék stb.)
~ Legyen valahol másolatod. - Én speci e-mailben küldözgettem magamnak az elkészült részeket, de nyilván a pendrive a legegyszerűbb. Sose tudhatod mi lesz, és megelőzöl egy szívinfarktust, ha egyszerre több helyen is meg van az írásod.
~ Ne írj barokkos körmondatokat, szóvirágokat, használd a szakkifejezéseket.
~ Jegyzetelj! - akár post-itre (nekem egy résznél be volt terítve velük a fal), akár a gépen külön egy dokumentumba. Az is lehet, h csak plusz idő, mert jól fogsz végig emlékezni, de az is lehet, hogy egy már félkómában leírt gondolat, mondat, tény másfél hét múlva isteni szikrává válik.
Mindenkinek sok sikert, kitartást, írjatok olyan szakdolgozatot, amire büszkék lehettek! *Pacsi*
