Mivel már a lábujjaim is szükségesek lennének ahhoz, hogy megmutassam, hogy hányszor is olvastam már Harry Potter első, varázsvilágban töltött évét, így inkább nem mennék bele részletesen, ábrándozó tekintettel a hogyan is kezdődött…-be. A lényeg, hogy 9 éves koromban kaptam meg az első két részt, hogy aztán hónapokig porosodjon a polcomon - már akkor is nagy könyv-várólistás voltam, mindig akadt sürgetőbb olvasmány :) - aztán egy szombat reggel hamarabb ébredtem, mint a szüleim.
És mire apukám felkelt, hogy reggelit csináljon, én már egy új, felejthetetlen világban kalandoztam.
A fülszöveg:
A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában töltött első tanév kemény erőpróba a diákok számára. Harry Potternek nem csupán a vizsgákon kell megfelelnie, de egy életre-halálra szóló küzdelemnek is részese lesz. A tizenegy éves varázslójelölt története meghódította az egész világot.
J.K. Rowling immár klasszikus műve most először jelenik meg illusztrálva. A fantasztikus, színes rajzokat a Kate Greenaway Medal kitüntetettje, Jim Kay készítette. Szemet gyönyörködtető és varázslatos könyv Harry Potter-rajongóknak és új olvasóknak.
Azóta hol van már az a csendes szombat reggel, furcsa abba is belegondolni, hogy milyen rég kijött az utolsó rész is, mégis a mindennapjaim része a Harry Potter és azt hiszem az is marad. A Bölcsek kövét (is) tudom már oda-vissza, hangoskönyvként pont 2 éve „olvastam” (Kern András valami istenkirály) és most az illusztrált kiadást vettem szemügyre, mert 24 évesen is muszáj volt megszereznem magamnak.
Pedig az első kikerült képek, rajzok nem tetszettek annyira, és az eddig megjelent angol kiadásokkal is az volt a bajom, hogy túl "gyerekes", túl lányarcú Harry, túl spoileresek a borítók, stb. Ha lehetett volna választani, biztos azt mondtam volna, hogy valamilyen komoly, felnőttes kiadásnak örülnék a legjobban, akár egy ilyennek, ha már magyar készítette és valami eszméletlen ötletes és gyönyörű.
Aztán valahogy mégis átkattantam a kell, kell, kell kategóriába és mivel most végzek az egyetemen, az utolsó jegyzettámogatásomat nem tudtam nem erre felhasználni. (Így a könyvre 75% támogatást kaptam és csak a 25%-ot kellett kifizetnem. Mindig csupa hasznos dolgot vettem rajta, tavaly Gyarmati Fanni Naplóját, azelőtt meg a Gyűrűk urát díszkiadásban.) Nyilván nagyon igényes kiadásról van szó, tele gyönyörű színekkel megálmodott képekkel Hagrid kunyhója!, ötletes megoldásokkal úúú, a kísértetek!. Méretre és súlyra is elég nagy könyv, az eredeti ár (6980 Ft) minden forintját lehet érezni a fényes lapokon és a keménykötésen. Az Animus kiadó sose szarozott, az eredeti Harry Potterek is bírják a folytonos strapát, szóval az illusztrált kiadásnál is valami ilyesmit vártam. A szöveg hasábokra van szedve, amiről olvastam pár helyen, hogy valakit zavart, engem speci nem, mondjuk nekem nem ez az első ilyen könyvem.
De ami a legjobban tetszett, hogy olyan érzésem volt, mintha nem egy mugli könyvet lapozgatnék, hanem egy kézről kézre járó Roxfortos könyvtári könyvet, amit a diákok a hálótermeikben, lefekvés előtt olvasnak fel egymásnak. Amit Hermione is kivenne, ha könnyű olvasmányt keresne, és még Ron se morogna azon, hogy „könnyű?”
Ha jól tudom, évente fognak kijönni az illusztrált kötetek, szóval nagyjából 30 éves koromig tudom majd mire költeni a fizetésem. (Igazából még nem tudom, meg akarom-e venni őket, de ezt se terveztem jó sokáig, szóval... :D )
A könyvet nagyon könnyű órákig fotózgatni, én most a legkedvencebb illusztrációimat mutogatom meg. Nagyon sok a lapok szélén, ill. a hasábok között van, de nagyon sok a teljes kétoldalas kép is szöveggel, vagy anélkül. Roxfort és környéke nagyon hasonlít arra, ahogy én emlékeztem rá, a szereplők közül leginkább Ron hasonlít a képzeletemben élő képhez (aminek persze semmi köze Rupert Grinthez). Kifejezetten tetszett, hogy Jim Kay nem a filmet rajzosította át, nagyon kíváncsi vagyok, hogy a történetben következő eseményeket és szereplőket hogyan álmodja majd meg.
